Függetlenül attól, hogy közvetlenül részt veszünk-e az élsportban, vagy sem, többségünk tisztában van azzal, hogy milyen rendkívüli fizikai felkészültség szükséges ahhoz, hogy valaki részt vehessen az olimpiai vagy paralimpiai játékokon.
Nem kérdés, hogy a sport, a rendszeres testmozgás karban tartja a testsúlyt, csökkenti a szívbetegség esélyét, erősíti az izomzatot, a csontokat, és egyben kiváló lelki kikapcsolódás. Ha a testmozgás felírható tabletta volna, ez lenne a valaha feltalált leghatásosabb gyógyszer népességi szinten. Hasonlóan a gyógyszerekhez, a sportnak is lehetnek azonban mellékhatásai, netán ellenjavallatai, ezért biztonságos alkalmazásához […]
Valóban vashiányosak-e az élsportolók, vagy csak az edzésadaptáció hatására létrejövő élettani változások keltik a vashiányos anémia benyomását? A kutatók e tekintetben még nem jutottak konszenzusra. A valódi vashiány a munkavégző képességet a maximális oxigénfelvételre és az izomanyagcserére gyakorolt kedvezőtlen hatása miatt csökkenti. Az anémia kritériuma, hogy a hemoglobin szint nőknél 120 g/l, férfiaknál 140 g/l […]
Elsőként Lusk figyelte meg a 19. században, hogy izommozgás alatt tejsav szaporodik fel a vérben, és szerinte ez okozza az ezzel egy időben fellépő izomfáradást. Az izomműködés feltétele az izomrost folyamatos ellátása ATP-vel. Az egyes anyagcsere utak a terhelés idejétől illetve intenzitásától függő mértékben vesznek részt az ATP termelésében. Alacsony intenzitású terhelés során inkább a […]
A vérplazmáról (a vér sejtes elemek nélküli része) már ejtettünk pár szót, a szérum összfehérje referenciatartománya 60-80 g/l. Ezen belül frakciók különíthetőek el: albumin (A), globulinok (G)(a globulinok számos alfrakcióra oszthatóak: alfa-, béta- és gamma-, azaz immunglobulinok). A plazmafehérjék többek között a védekezésben, illetve a gyulladásban (pl. gamma-globulinok, C-reaktív protein, komplement komponensek, citokinek), a plazma onkotikus […]
A fehérvérsejtek az immunrendszer sejtjei. Referenciatartományuk 5-10 G/l. A kvalitatív (minőségi) vérkép a különböző fehérvérsejtek (lymphocyta, neutrophil, eosinophil, basophil granulocyta, monocyta) százalékos megoszlását tartalmazza. Ebből, illetve a fehérvérsejtszámból különböző kóros állapotok (fertőzés, gyulladás, lymphomák-leukaemiák, immunhiány, leromlott tápláltsági állapot stb.) fennállására lehet következtetni.Az edzés befolyásolja ezeket az értékeket, emelheti a fehérvérsejtszámot és befolyásolhatja az arányokat, ezért […]
A thrombocyták a haemostasisban fontos szerepet játszó alakos elemek a vérben. Aggregatumot (thrombocytadugó) képezve elzárják az éren keletkezett sérülést, megfelelő felületet biztosítanak a véralvadási folyamatokhoz, mediátoraik további thrombocyták activatióját, adhesióját, aggregatióját, gyulladást, vasoconstrictiót okoznak, és elősegítik a véralvadást. A thrombocytaszám referenciatartománya 150-400 G/l. A thrombocytopaeniának (alacsony thrombocytaszám) nincs egyezményes definíciója (általában 100 G alatt). Az alacsony thrombocytaszám […]
A bilirubin a hemoglobin metabolitja, annak lebontásakor jön létre a reticuloendothelialis systema (RES) sejtjeiben (főként a lépben és csontvelőben). Az így létrejövő anyag a konjugálatlan bilirubin, ami nem vízoldékony, albuminhoz kötve transzportálódik, a májban konjugálódik glukuronsavval, így válik vízoldékony, az epével (kóros esetben a vesével) kiválasztható konjugált bilirubinná. A bilirubin az epe fontos alkotórésze (koleszterin […]
A vörösvértestek (erythrocyták) mennyisége férfiakban 4,5-5,9 millió/µl, azaz 4,5-5,9 T/l, nőkben 4,1-5,1 millió/µl (4,1-5,1 T/l). A vörösvértestszám és ezáltal a hematokrit a vízveszteség hatására nőhet (haemoconcentratio, relatív polycythaemia), a sportteljesítményre viszont az hat kedvezően, ha normál vagy kissé megnövekedett vértérfogat mellett nő a vvt-szám, ezáltal ténylegesen nő a vér oxigénszállító képessége. Ez természetesen csak egy […]